Rekordhőség, túlterhelt hálózat: ezért lehet megoldás a napelemes klíma
Rekordhőség, túlterhelt hálózat: ezért lehet megoldás a napelemes klíma
Az elmúlt napok eseményei sokakat elgondolkodtattak. A rendkívüli hőség, a rekord alacsony Duna-vízállás és a paksi atomerőmű teljesítményének visszafogása ismét rámutatott arra, milyen érzékeny az energiaellátásunk a szélsőséges időjárásra.
Miközben a szakemberek és a hatóságok arra kérik a lakosságot és a vállalkozásokat, hogy a legterheltebb esti órákban lehetőség szerint csökkentsék az áramfogyasztásukat – például mérsékeljék a klímahasználatot –, sokan joggal teszik fel a kérdést:
Hogyan maradhatunk hűvösben úgy, hogy közben nem terheljük tovább az elektromos hálózatot?
A válasz talán egyszerűbb, mint gondolnánk: nem csak az számít, milyen klímát választunk, hanem az is, hogy honnan kapja az energiát.
Miért jelent ekkora kihívást a nyári hőség?
Néhány évvel ezelőtt még különlegesnek számított egy-egy 35 °C-os nap. Ma már azonban egyre gyakoribbak a több héten át tartó hőhullámok, a 38–40 °C-os nappalok és a trópusi éjszakák, amikor a hőmérséklet még hajnalban sem csökken 25 °C alá.
Ilyenkor természetes reakció, hogy szinte mindenki egyszerre kapcsolja be a klímát.
És itt kezdődik a probléma.
A légkondicionálók jellemzően ugyanabban az időszakban működnek a legnagyobb teljesítménnyel: a legmelegebb délutáni órákban, amikor a legtöbb ember hazaér. Ez óriási terhelést jelent az elektromos hálózatnak, különösen akkor, amikor országos szinten emberek százezrei használják egyszerre ugyanazt a megoldást. Nem véletlen, hogy egyre többször hallunk energiafogyasztás-csökkentésről, hálózati terhelésről vagy a villamosenergia-rendszer kihívásairól.
Mi az AC/DC hibrid napelemes klíma, és miben más?
A GenZ AC/DC napelemes klíma úgy lett kialakítva, hogy a hozzá csatlakoztatott napelemek által megtermelt egyenáramot közvetlenül is képes felhasználni a működéséhez.
Ez elsőre talán technikai részletnek hangzik, valójában azonban ez jelenti a rendszer legnagyobb előnyét.
Amikor süt a nap – vagyis amikor a klímának a legnagyobb teljesítményre van szüksége –, a készülék elsősorban a napelemek által megtermelt energiát használja fel. Ha ez nem elegendő, hibrid üzemmódban automatikusan kiegészíti a szükséges teljesítményt a hálózatból. A két energiaforrás között nincs szükség semmilyen manuális átkapcsolásra, a rendszer ezt önállóan kezeli. A legtöbb GenZ klímatulajdonos azonban úgy használja, hogy a klíma nincs is csatlakoztatva a hálózatra (nincs bedugva), így kizárólag napenergiával hűt.
Ennek három fontos előnye van:
- Jelentősen csökkenhet a hálózatból felvett energia, különösen napsütéses időben.
- Egyáltalán nem vagy kisebb mértékben jut terhelés az országos villamosenergia-hálózatra, éppen azokban az órákban, amikor a legnagyobb a fogyasztás.
- Napsütés esetén akár áramszünetben is képes működni, mivel nem kizárólag a hálózati áramra támaszkodik. Egy hagyományos HMKE napelemes rendszerről üzemeltett klíma áramszünetben ugyanis nem képes üzemelni.
Ez utóbbi nem azért fontos, mert mindennaposak az áramszünetek, hanem mert egyre többen keresnek olyan megoldásokat, amelyek egy szélsőséges helyzetben is nagyobb biztonságot nyújtanak.
Ilyenkor természetes reakció, hogy szinte mindenki egyszerre kapcsolja be a klímát.
És itt kezdődik a probléma.
A légkondicionálók jellemzően ugyanabban az időszakban működnek a legnagyobb teljesítménnyel: a legmelegebb délutáni órákban, amikor a legtöbb ember hazaér. Ez óriási terhelést jelent az elektromos hálózatnak, különösen akkor, amikor országos szinten emberek százezrei használják egyszerre ugyanazt a megoldást. Nem véletlen, hogy egyre többször hallunk energiafogyasztás-csökkentésről, hálózati terhelésről vagy a villamosenergia-rendszer kihívásairól.
A legtöbben este kezdik hűteni a lakást. Pedig ez az egyik leggyakoribb hiba.
Sokan csak akkor kapcsolják be a klímát, amikor hazaérnek a munkából, és a lakásban már 30 °C fölé emelkedett a hőmérséklet.
Ilyenkor a klímának nemcsak a levegőt kell lehűtenie. Addigra a falak, a födém, a bútorok és a padló is átmelegedett, ezek pedig órákon keresztül adják vissza a hőt a helyiségnek.
Ezért a készüléknek hosszú időn keresztül nagy teljesítménnyel kell működnie – ráadásul éppen abban az esti időszakban, amikor országos szinten is a legnagyobb az áramigény.
A szakemberek ezért egyre inkább azt javasolják, hogy a lakás hűtését már napközben érdemes elkezdeni. Ez nem csak a napelemes klímákra igaz, hanem minden légkondicionáló esetében hatékonyabb megoldás.
A GenZ AC/DC napelemes klíma ezt a működési elvet egy új szintre emeli. Amíg süt a nap, a készülék közvetlenül a napelemek által megtermelt energiát is képes felhasználni, így a lakás hűtése nagyrészt akkor történik meg, amikor a napenergia is a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre.
Ennek köszönhetően estére nemcsak a levegő, hanem az épület szerkezete – a falak, a födém és a berendezési tárgyak – is kellemesebb hőmérsékletűek maradnak. Egy megfelelően lehűtött, jól árnyékolt otthonban sok esetben elegendő lehet az esti hőmérséklet fenntartása, vagy akár egyáltalán nincs szükség a klíma újbóli bekapcsolására.
Így nemcsak a villamosenergia-felhasználás csökkenthető, hanem a legterheltebb esti órákban az elektromos hálózat igénybevétele is jelentősen mérsékelhető.
💡A GenZ napelemes klíma nem arra épül, hogy este fogyasszon minél kevesebbet, hanem arra, hogy nappal, a rendelkezésre álló napenergiát felhasználva előre lehűtse az otthonodat.
A GenZ napelemes klíma nem arra épül, hogy este fogyasszon minél kevesebbet, hanem arra, hogy nappal, a rendelkezésre álló napenergiát felhasználva előre lehűtse az otthonodat.
A fekete leves: megtérül a GenZ napelemes klímarendszer?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit ügyfeleinktől kapunk.
És a rövid válasz az, hogy igen is, meg nem is.
Elsőre furcsán hangzik, de nézzük meg, miért.
Egy hagyományos klíma önmagában gyakorlatilag nem „térül meg”. Természetesen sokkal komfortosabbá teszi a nyári hónapokat, de minden egyes működéssel villamos energiát fogyaszt, így legfeljebb azt tudjuk vizsgálni, hogy egy korszerűbb készülék mennyivel fogyaszt kevesebbet egy régebbinél.
A GenZ AC/DC napelemes klíma azonban egy másik kategória.
Mivel a rendszerhez napelemek is kapcsolódnak, a nappali hűtéshez szükséges energia jelentős részét saját maga állíthatja elő. Ez azt jelenti, hogy itt már nem csupán a klímaberendezésről beszélünk, hanem egy olyan energiarendszerről, amely képes csökkenteni a hálózatból vásárolt villamos energia mennyiségét.
A kérdés tehát valójában az, hogy mikor térül meg a napelemes rendszerbe fektetett többletberuházás.
Ez a többlet jellemzően körülbelül 600 000–1 000 000 forint, amely elsősorban a választott napelemek számától és teljesítményétől függ. Hogy ez az összeg hány év alatt térül meg, arra nincs univerzális válasz. Függ attól, mennyit használod a klímát, mekkora az épület, mennyire jól szigetelt, milyen tájolású a tető, és természetesen attól is, hogyan alakulnak a villamosenergia-árak a következő években.
Van, akinél ez néhány év alatt bekövetkezhet, míg más esetekben a jelenlegi energiaárak mellett ennél lényegesen hosszabb idővel lehet számolni.
De van egy szempont, amelyről meglepően keveset beszélünk:
A legtöbb megtérülési számítás abból indul ki, hogy a villamos energia ára hosszú távon változatlan marad.
Az elmúlt időszak azonban éppen az ellenkezőjét mutatta.
Európa egyre nagyobb arányban szorul villamosenergia-importra – jelenleg hazánk is – a szélsőséges időjárás miatt nő a nyári fogyasztás, és egy-egy rendkívüli helyzet – mint amilyen a mostani rekordhőség vagy az energiatermelés átmeneti visszafogása – rövid idő alatt jelentősen megemelheti a piaci energiaárakat.
Magyarországon ebből a lakosság jelenleg viszonylag keveset érzékel a rezsicsökkentett árak miatt. A vállalkozások azonban már ma is piaci áron vásárolják az energiát, és ezek a költségek előbb-utóbb megjelennek a termékek és szolgáltatások árában is.
Senki sem tudja biztosan megmondani, hogyan alakulnak az energiaárak öt vagy tíz év múlva.
De egy dolog biztos:
Minél drágább lesz a hálózatból vásárolt villamos energia, annál értékesebbé válik minden olyan kilowattóra, amelyet saját magunk termelünk meg.
És ezzel együtt a napelemes rendszer megtérülése is felgyorsulhat.
Ma még sokan azt kérdezik, hogy megéri-e napelemes klímát vásárolni. Lehet, hogy néhány év múlva már inkább az lesz a kérdés: megengedhetjük-e magunknak, hogy továbbra is kizárólag a hálózati áramra támaszkodjunk?
Most már nem a jövőre készülünk. Hanem arra, ami már itt van.
Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy nyáron vízhiány miatt korlátozni kelljen a vízhasználatot, hogy az ország villamosenergia-rendszere a rekordhőség miatt fokozott terhelés alá kerüljön, vagy hogy a lakosságot arra kérjék, lehetőség szerint csökkentse az esti áramfogyasztását.
Ma ezek már nem távoli forgatókönyvek, hanem a mindennapjaink részei.
Nem tudjuk, milyen lesz a következő nyár. Azt sem, hogyan alakulnak az energiaárak, vagy hogy tíz év múlva milyen terhelés alatt működik majd az elektromos hálózat.
Azt viszont tudjuk, hogy a hőség egyre nagyobb kihívást jelent, és egyre több energiára van szükségünk ahhoz, hogy komfortosan éljünk.
Éppen ezért a kérdés ma már nem az, hogy szükségünk van-e klímára.
Hanem az, hogy ezt a szükséges energiát honnan szerezzük be.
A GenZ AC/DC napelemes klíma nem csupán egy újabb légkondicionáló. Egy másik szemléletet képvisel: amikor a nap a legerősebben süt, nem a hálózatot terheli, hanem elsőként a rendelkezésre álló napenergiát használja fel. Ez egyszerre jelenthet alacsonyabb energiafelhasználást, nagyobb üzembiztonságot és hosszú távon kiszámíthatóbb működési költségeket.
Talán nem ez az egyetlen út a jövő felé. De egyre inkább úgy tűnik, hogy ez az egyik leglogikusabb.
